=

Anyaság, Lélek

Gyermekdepresszió – korunk népbetegsége

Számos kutatás próbálta már kideríteni, hogyan és miért alakul ki a gyermekekben depresszió, de pontos diagnózis soha nem született. Kialakulására nem egy tényező utalhat, mint életminőség, családon belüli kapcsolatok. De ami biztos, a depresszióra való hajlam öröklődik.

Néhány éve Magyarországon egy pszichiátriai kongresszusra került sor, amelyen Dr. Kovács Mária professzorasszony beszédet tartott a gyermekdepresszió kialakulásának okairól. A beszéd alatt nagyon sok tényezőre fény derült, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással. Kiemelte, hogy a depresszióra való hajlam ugyanúgy öröklődik, mint bármely más szervi baj vagy elváltozás, tehát a mentális alapokon nyugvó rendellenességek is érinthetik az egymást követő generációk. Nemzetközi adatok kimutatták, hogy 10-12 évesek körében 3-4%-ra tehető a betegségre való hajlam, de egyes szakértők szerint 12 éves kor után 15%-ra is emelkedhet. Magyar kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy akár már 7-8 éves korban is kialakulhat depresszió és ez az évek elteltével, ahogy idősödik a gyermek és belép a kamaszkorba, csak súlyosbodik. A kutatók azonban arra is figyeltek, hogy kialakítsanak olyan technikákat és tanulási módszereket, amelyek által a beteg tudja kontrollálni, irányítani és enyhíteni érzelmeit, és így a páciens saját magát tudja gyógyítani, kirángatni a bajból. 

depresszió

depresszió

Örökletessége mellett a depresszió kialakulásában jelentős tényező az életminőség, a családon belüli kapcsolatok. Ha a gyermek olyan rossz körülmények között él, hogy mindennaposak a családi viták, a családtagok pesszimista életfelfogást képviselnek, gyakori a megszégyenítés, lelki és a fizikai erőszak, a gyermek hajlamos átvenni ezt az életfelfogást, hiszen ebben nő fel, más élet számára ismeretlen.  A gyermek védekező mechanizmusa beindul, étkezési problémái lesznek, tudatmódosító szerekhez nyúl, végül az öngyilkosság is megfordul a fejében. Kamaszkorban ráadásul sokban hátráltatja e hajlam és a hozzáállás a párkapcsolatok kialakításában. Amerikában, ha a szülők felfedezik, vagy szól nekik az iskolaorvos, hogy gyermekük hajlamos e betegségre, a szülők nem rettenek meg, azonnal szakemberhez viszik gyermeküket. Az USA-ban évtizedek óta folynak a megelőző és felvilágosító programok, azonban itt hazánkban teljesen más a helyzet. Magyarországon nagyon erős az előítélet bármilyen lelki vagy mentális zavarral küzdő ember felett, megbélyegzik őket. Dr. Kovács Mária épp ezért hangsúlyozta beszédében, hogy közel húsz éve még el sem ismerte a gyermekpszichológia a depresszió létezését. Továbbá hozzátette, hogy őt, mint kutatót, elsősorban nem az foglalkoztatja, hogy milyen a páciensek életminősége, hanem hogy megelőzze, hogy gyógyítsa a betegséget, mert így javulhat az életminőség.

Amerikában egy 2010-ben majmokon végzett kutatás kimutatta, hogy az agy bizonyos területének fokozottabb aktivitása révén is kialakulhat depresszió. Ned H. Kalin, aki a Wisconsin-Madison Orvosi Iskola és Közegészségügyi Egyetem főpszichiátere, munkatársaival együtt majmok agyán végzett kísérleteket, melyek alapján kiderült, hogy az agy amygdala és az elülső hippocampus része fokozott aktivitása szorongásos viselkedésre utalt. Azoknál a gyerekeknél, akiknél kimutatható az agy ezen részének túl aktív működése, sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak depresszióra, szorongásra, alkoholizmusra és drogfüggőségre. Korai beavatkozással azonban biztosíthatjuk gyermekeinknek a boldog életet, a korábban említett életszínvonal helyreállításával, családi ügyek rendezésével.

 

szorongás

szorongás

2012-ben újabb kutatásokat végeztek az Egyesült Államokban a gyermekdepresszió kialakulásával kapcsolatban. Arra a következtetésre jutottak, hogy kialakulásának legfőbb oka még mindig a génekben található. A kutatásokat Bostonban, a Tufts Egyetem Orvosi Kara végezte, akik arra a megállapításra jutottak, hogyha egy apa fiatal korában sok nehézségen ment keresztül, feszültséggel és gondokkal teli kamaszkora volt, genetikai változásokat idézhet elő a spermiumokban, így átörökítheti utódaira, de főleg a lányokra. Egereket teszteltek, stresszes helyzetnek tették ki őket, hogy minél feszültebbek legyenek. Arra a megállapításra jutottak, hogy az egerek szorongóbbá váltak, közülük is főleg a nőstények. Előfordult azonban, hogy egyes hím egyedeket nem frusztrált a stresszes helyzet, de mégis továbbörökítették nőstény utódaikban. Még a második generációban is fellelhető volt a szorongás. A kutatatást Larry Feig és Lorena Saavedra-Rodriguez vezette, akik most arra szeretnének választ kapni, hogy melyek azok a biokémiai változások, amelyek ilyen hatással vannak a spermiumokra.

 

 

 

Lemák Ági 

 

Címkék: , , , , ,