Lóverseny – nem csak a felső tízezernek
Ahogyan a magyar történelem során kiderül, a magyar egy lovas nemzet. Felmenőink, őseink számára a lovak még igazi társak voltak, akikre mindig számíthattak, és ha valakinek ráadásul versenylova volt, azzal nemcsak sikereket érhetett el, hanem komoly elismerést vívhatott ki magának.
A lóversenyzést Magyarországon Széchenyi István honosította meg. A lóverseny kezdetben az egyszerű falusi emberek lovainak a templom körül vagy a főtéren történő futtatása volt. Általában csak két ló futott, összehasonlításképpen. Akkoriban még csak erkölcsi győzelmet jelentett, ha valakinek gyorsabb lova volt, illetve a győztes ló tulajdonosa később nagy árért tudott megválni lovától. Ezt kihasználva néhány futtató, főleg a kisbirtokosok később külön arra tenyésztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerjék, majd drágán eladják négylábújukat.
A lóverseny egy rendkívül sokoldalú szórakozás. Nemcsak arról szól, hogy az ember megjátszik három lovat, szurkol nekik, izgul, aztán hazamegy. Ez egy 3-5 órás esemény csodálatos környezetben, ahol mindenki jól érezheti magát: Az abszolút luxustól kevésbé gazdagabbakig mindenki a pénztárcájának megfelelően tud szórakozni. A társadalmi elit számára ez leginkább egy izgalmas hobbi. Elsősorban lovakat futtatnak, vagy szponzorálnak, míg a többiek főleg a fogadások és a versenyek izgalma miatt jönnek ki.
Mindenki hallhatott már a Kincsem Parkról, itt rendezik meg a legtöbb lóversenyt, melyre fogadni is lehet: A fogadások állami kézben vannak, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. bonyolítja azokat. Minden érdeklődőt szívesen látnak, legyen akármilyen vastag vagy vékonya pénztárcája, csak a versen izgalma miatt vagy szponzorációs céllal látogat ki a lóverseny pályára.
Ha csak nézni szeretné a lóversenyt, az is lehetséges, a belépés többnyire ingyenes és egy nagyon jó sokszínű szórakozást nyújthat az egész család számára.
További információ itt: Kincsem park hivatalos weboldala
© 2017