Miért kellene ingyenesnek lennie a lakossági banki szolgáltatásoknak?
A modern bankrendszer egyik alapvető paradoxona, hogy a pénzügyi intézmények jelentős díjakat számolnak fel olyan szolgáltatásokért, amelyek működésének alapját valójában az ügyfelek biztosítják. A bankok ugyanis nem saját pénzükkel gazdálkodnak: működésük alapja a lakossági betétekből származó forrás. Másképpen fogalmazva: a bankrendszer tőkéjének jelentős részét maguk az ügyfelek adják, amikor számláikon tartják pénzüket.
A lakosság tehát nem csupán ügyfél, hanem a bankrendszer finanszírozója is
A bankok a betétesek pénzét használják fel hitelezésre, befektetésekre és egyéb pénzügyi műveletekre, amelyekből profitot termelnek. A kereskedelmi bankok működése alapvetően a betétgyűjtés és a hitelezés közötti különbségen alapul: a bank alacsony kamaton gyűjti a betéteket, majd magasabb kamaton hitelezi ki ugyanazt a pénzt. A pénzügyi rendszer működésének egyik kulcseleme az úgynevezett pénzteremtés, amely során a bankok hitelezéssel növelik a pénzkínálatot.
Ez a modell felvet egy fontos kérdést: ha a bankok üzleti tevékenységük alapjául a lakosság pénzét használják, akkor miért kell a lakosságnak fizetnie a pénzének kezeléséért?
A banki díjak logikája és ellentmondásai
A lakossági banki szolgáltatások ma számos költségelemmel járnak: számlavezetési díj, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, bankkártya-díj, SMS-díj, vagy akár a számlazárás költsége is. Ezek a költségek együttesen jelentős terhet róhatnak az ügyfelekre.
Pedig a bankok már önmagában az ügyfelek pénzének használatából bevételhez jutnak. Amikor egy bank betéteket fogad, azokat nem tartja teljes egészében „pihenni”. A pénzt hitelek formájában kihelyezi vagy pénzügyi műveletekben használja, amelyeken kamatbevételt realizál. Ez a banki üzleti modell egyik legfontosabb profitforrása.
Mindez azt jelenti, hogy az ügyfél tulajdonképpen kölcsönadja a pénzét a banknak. A bank ezt a pénzt felhasználja, nyereséget termel vele, majd a szolgáltatásokért még díjat is felszámít.
Ebből a nézőpontból logikailag is nehezen indokolható, hogy a lakosság fizessen a bankolásért.
A magyarországi tranzakciós illeték problémája
Magyarországon a banki költségek egyik jelentős eleme a pénzügyi tranzakciós illeték. Ez az állam által bevezetett adó minden elektronikus pénzmozgás után fizetendő, és a bankok többsége ezt a költséget az ügyfelekre hárítja.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor egy magánszemély átutalja a saját pénzét – például számlát fizet, lakbért utal vagy pénzt küld egy családtagnak –, akkor a tranzakció után külön díjat fizet. Bár az illeték formálisan a bankot terheli, a pénzintézetek a költséget beépítik az átutalási díjakba.
Ez a rendszer különösen ellentmondásos. A digitális bankolás ugyanis technológiai értelemben egyre olcsóbb: egy elektronikus tranzakció feldolgozása a bankrendszerben szinte elhanyagolható költséggel jár. A lakosság mégis minden egyes pénzmozgásnál fizet.
A digitális bankolás valós költsége
A modern banki infrastruktúra – különösen az online és mobilbanki rendszerek – működtetése nagyrészt automatizált. Egy banki átutalás feldolgozása ma már gyakorlatilag egy informatikai rendszerben végrehajtott adatfeldolgozási művelet.
Számos bank már ma is kínál bizonyos ingyenes szolgáltatásokat, például díjmentes internetbankot vagy mobilalkalmazást.
Ez azt mutatja, hogy a bankolás alapvető műveletei technológiailag már nem feltétlenül igényelnek magas működési költséget.
Miért lenne indokolt az ingyenes lakossági bankolás?
Ha a bankrendszer működését rendszerszinten vizsgáljuk, több érv is szól az ingyenes lakossági bankolás mellett:
1. A bankok a lakosság pénzéből működnek.
A betétek jelentik a bankrendszer egyik legfontosabb finanszírozási forrását.
2. A bankok profitot termelnek a betétekből.
A hitelezés és a befektetések révén a bankok jelentős bevételt generálnak.
3. A digitális bankolás költsége alacsony.
A modern informatikai rendszerek miatt egy alap banki tranzakció feldolgozása minimális költséggel jár.
4. A tranzakciós illeték torzítja a rendszert.
Az állami adó miatt a banki szolgáltatások költsége mesterségesen magas marad.
Ebből fakadóan:
A bankrendszer működésének logikája alapján indokolt lenne, hogy a lakossági banki szolgáltatások alapvető része – például a számlavezetés, az átutalás vagy a kártyahasználat – díjmentes legyen. A bankok ugyanis már eleve bevételhez jutnak az ügyfelek pénzének felhasználásából.
A jelenlegi gyakorlat inkább történelmi és szabályozási okokból maradt fenn, semmint gazdasági szükségszerűségből. Különösen Magyarországon erősíti ezt a helyzetet a tranzakciós illeték rendszere, amely a pénzforgalmat adóztatja meg.
Ha a bankrendszer valóban az ügyfelek pénzére épül, akkor logikus elvárás lenne, hogy a pénz alapvető kezelése ne kerüljön pénzbe azok számára, akik a bankrendszer működésének alapját adják: a lakossági betétesek számára.
